Kriszti és Dávid esküvője – Egy meghitt nap a hármashatárnál
Jártál már az ország legkeletibb pontján? Igen, ott, a Túr folyó mellett, a magyar-román-ukrán hármashatárnál. Nettó nyolc óra oda, nettó nyolc óra vissza. Minek vállaltam ezt az esküvőt? Nem vagyok normális.
Talán valahogy így történhetett: Kriszti egy csendes, téli estén, sorozatnézés közben azt mondta Dávidnak: „Figyi, kicsim, van az a lepukkant szocialista gyerektábor a Dédi kertje mögött. Mi lenne, ha helyrepofoznánk egy hétvégén, és ott lenne az esküvő?” Dávid pedig csak annyit felelt: „Persze, drágám.”
Mert a jó férjek ilyenek. Nem kérdeznek, nem kötekednek – megcsinálják.
Ők pedig megcsinálták. Az öreg nénik a faluból főzték a pörköltet. Kriszti saját kezűleg kötötte meg az összes virágot. A fák alatt tartották a szertartást, és minden rokon és barát segített, hogy ez az őrült álom személyes és emlékezetes esemény legyen.
Minek vállaltam ezt az esküvőt? Az ilyen helyeken lehet igazán sokat tanulni az életről, szeretetről, barátságról és a helyes életfelfogásról.
Ha te is szereted a meghitt, csináld magad esküvőket, akkor köss be az öveket! Következik a képtenger...
